Pusztacsó

Írottkő Natúrpark

Blaue Berge
Szent István római katolikus templom
Sonnenuntergang
Wasserlilien

Másfélszáznál valamivel több lakosú község, amelynek főutcája kettéágazva veszi körül templomát. Határában római kori leleteket találtak. Pusztacsó első okleveles említése 1248-ból származik. A falu első írásos emlékei között szerepel az 1532-es kőszegi várostrommal kapcsolatos török pusztítás összeírása is, ahol név szerint is megemlítik a települést. Elnevezése a közeli időben történt elnéptelenedésére utal.

Korai története a szomszédos Nemescsóval közös, amelytől a 15. század végén 16. század elején vált külön. A 17. századig a Patthy-, a következő században a Niczky-család birtoka volt. 1685-ben lakói, a felvonuló császári katonaság pusztítása miatt, elhagyták. 1828-ban a korábban önálló Benkeháza lakóival együtt írták össze, amely 1863-ra végleg beolvadt a községbe. Pusztacsón a Józsa család volt birtokos, kastélyuknak azonban ma már csak a helye van meg. Benkeházán akkoriban pedig a Noszlopy nemesi család lakott. A falu gazdag történelmi múltja ellenére nincsen nyoma annak, hogy elöljárói a középkorban címert vagy pecsétet használtak volna. A 19. század közepén tűnik fel a falu hivatalos pecsétje a különböző iratokon, azonban a 20. század közepére a régi szimbólumok teljesen feledésbe merültek. Új címer avatására 2001. június 16-án került sor. A képviselőtestület Szent Istvánnak ábrázolását helyezte címerpajzsára.

A Szent István király római katolikus templom háromszintes tornya a főhomlokzat előtt áll. Az órahelyes párkány felett sokszög alapú sisak áll. A sokszög oldalaival záródó szentélyhez sekrestye kapcsolódik. Az épület előtt áll az I. és II. világháború halálos áldozatainak emlékműve.

Körjegyzoség: 94/368-378