Peresznye

Írottko Natúrpark

Blaue Berge
Széchenyi kastély
Sonnenuntergang
300 éves platánfa
Wasserlilien
Szent Egyed templom
Széchenyi kastély parkja
Széchenyi kastély parkja

A települést először 1195 környékéről fennmaradt oklevélben említették Prezne alakban. Határában a 19. században római sírköveket találtak. A borsmonostori apátság birtoka volt. A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az 1532-es pusztító török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is túlnyomórészt horvát nemzetiségűek lakják.
 

A 16. században a Jurisics család kihaltával a Nádasdyak, később 1671-től Esterházy Pál volt a földesura. A 18. században a család grófi ágának kezére került. 1866-ban a Trautmannsdorf-Weinsberg családé, majd hozományként a Berchtold grófoké lett.

Önkéntes tűzoltó egyesülete 1887-ben alakult.

1910-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1950-ig Sopron vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Vas megyéhez. Ma már csak a lakosság fele horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait.

A településen működik a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület, akik a helyi hagyományok és a nyelv ápolására szerveződtek. Minden évben több rendezvényt szerveznek farsangi és szüreti mulatságot, valamint horvát kulturális csoportokkal találkozókat.

A Szent Egyed templom középkori eredetű, de első említése csak 1612-ből való, ebben az évszázadban erődítettként írták le. 1727-ben gr. Esterházy Dániel építtette át barokk stílusban, 1832-ben gróf Esterházy Ferenc egészítette ki kápolnával. A templomdomb oldalában, 1886-ban készített Szentháromság-szobor látható. A templom főoltára barokk stílusú. A templomot ma szobrokkal díszített park és a régi templom körüli temetőből fennmaradt sírkövek veszik körül.

A Széchenyi kastély középkori eredetű. A ma idősek otthonaként működő egykori kastély kisebb dombon áll. Esterházy Dániel építtette 1727-ben, de már ugyanazon század végén átalakították. Későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak, az első világháború idején Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta. A bejárat felett a kastély utolsó neves birtokosa, Leopold Berchtold gróf koronás címere látható. A kastély parkja természetvédelmi terület, ahol különösen szép a kis szigettel kialakított mesterséges tavacska környéke. A partján áll egy több száz éves (állítólag 300 év körüli) platánfa.

 

Polgármesteri Hivatal: 94/565-140