Nemescsó

Írottkő Natúrpark

Blaue Berge
Evangélikus templom
Sonnenuntergang
Evangélikus templom
Wasserlilien
Weöres kúria

A háromszáznál valamivel több lakosú, község első írásos említése 1248-ból maradt fenn, Cho formában, melyhez a 16. században kapcsolódott a köznemesi birtoklásra utaló előtag. Határában neolitkori település, a Borostyánkő út melletti őrállomás maradványai kerültek elő. Nemescsó iskolája is nagy múlttal rendelkezik, az iskolaügy elindítói protestáns papok voltak. Az 1600-as évektől napjainkig folyamatosan működik a településen iskola. A lakosság ősidők óta mezőgazdaságból, földművelésből tartotta fenn magát, a birtokos családok meghatározóak voltak a település életének alakulásában (Choy és Weörös család).   

Az 1681. évi 26. törvénycikk alapján Nemescsó lett a Vas megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlásának helye, úgynevezett artikuláris helye, ahol a nyelvi megoszlás alapján két templomban tartottak istentiszteleteket. A község ekkor élte fénykorát, a templomon kívül két imaház, árvaház, latin iskola, gimnázium szolgálta nemcsak a környék lakosságát. A különleges helyzet szellemi központtá tette a kis települést. Nemescsó jelentősége a türelmi rendelet templomépítési láza után csökkent.

Az Evangélikus templomot 1784-ben építették, a meglevő tetőzet felhasználásával. A korban emelt evangélikus templomokhoz hasonlóan egyhajós, téglalap alaprajzú épület, klasszicizáló, de késő barokk elemekkel is díszített. Háromszintes, gúlasisakos tornyát 1879-ben eklektikus formák alkalmazásával átépítették. A torony alatt nyíló kapuja szegmentíves, tört timpanonos, keretére ión fejezeteket faragtak. Belül fagerendás mennyezet és három oldalon húzódó karzat található. A nyolc fagerenda által támasztott kórusrészen álló ba­rokk orgonát 1789-ben Kliegel József kőszegi mester építette. A belső falakon festett sírfeliratok, sírversek láthatók.

A Weöres-kúria a hagyományok szerint a 17. század végén épült, de mai formájában mindenképpen későbbi. 1945-ig a falu legnagyobb birtokosáé Weöres családé volt, 1945 után művelődési ház és termelőszövetkezeti iroda működött benne. Az udvar felé néző főhomlokzata díszes, különösen a bejárat oszlopfői és a felettük elhelyezett timpanon, amelyben a család címerét helyezték el. Itt látható a község két szülöttjének Péterffy Sándor (1841-1913) pedagógus és Bakó József költő (1896-1962) emléktáblája.

A római katolikus Szent Péter és Pál templom 1876-ban épült. A főoltárképen Mária látható a kis Jézussal. A barokk oltáron, amely a helyiek szerint a mai Ausztriából került ide, Szent Péter és Szent Pál szobra áll.

A Település- és egyháztörténeti kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

 

Polgármesteri Hivatal: 94/568-007