Kőszeg

Írottkő Natúrpark

Kőszeg

Itt 11 órakor is harangoznak, emlékezve az 1532. augusztus 30-i győzelemre, amelyet Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a kőszegi várvédők arattak, miután 25 napon át győzelmesen állták a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán török hadainak rohamát. Legyen vendég e kedves kis városban, ahol a becsületkasszák évszázadok óta működnek. Egyes vélemények szerint itt, a korabeli település környékén, amelyet akkor castellum Guntionisnak neveztek, vívott 802-ben az avar és a frank sereg egymással. A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Első okleveles említése: castrum Kuszug (1248). 1328-ban Károly Róbert királyi városi címet adott a településnek. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt, a távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett. 1648-ban szabad királyi címet kapott (Vas megyében egyetlenként), és 1848-ig követeket küldhetett az országgyűlésre is. A II. világháborút követő határzár évtizedekre elzárta a várost, nem csak a külföldtől, hanem az ország belsejétől is. Idegenforgalma az 1970-es években kezdett újra fellendülni, de a megközelítés bonyodalmai miatt, csak a "Vasfüggöny" 1989-ben történt lebontása után élénkülhetett meg. A belváros épületeivel együtt a nemzeti örökség része.
A Hősök –tornyán keresztül érkezünk a Jurisics térre, ahol az építészeti emlékek egész tárháza fogad bennünket, köztük a Városháza, a Tábornokház, a Lábasház, a Sgrafittós-ház, Szent Jakab templom, Szent Imre templom és az európai hírű patikabútort őrző Arany Egyszarvú Patikamúzeum. A Jurisics vár (Rajnis u. 9.) a kőszegi műemlékek legnagyobb épületegyüttese. Későgótikus, korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. Udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból és a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget és a vár kiszolgáló személyzetét. Az udvaron áll Jurisics Miklós szobra. A belső várba a vizesárok felett ívelő kétlyukú téglahídon jutunk. A kapu mögött trapéz alakú belső udvar fogadja a látogatót. A reneszánsz folyosó időszaki kiállítások, a Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne. A déli és keleti szárny ad helyet a Jurisics Miklós várostörténeti múzeumnak. A vár belső udvari bejáratánál jobbra fordulva juthatunk a Gyógy- és fűszernövénykertbe, valamint a Natúrboltba. 
Hősök kapuja (Jurisics tér): a kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján. A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. A mai Hősök tornyában és a Tábornokházban 1977 óta múzeum működik, kézműves, céhes valamint sporttörténeti állandó kiállításokkal. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

A Városháza (Jurisics tér) Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. Az épület mai homlokzata az 1710. évi nagy tűzvész után alakult ki. A címereket 1712-ben festették, balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső címer a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik címer Kőszeg történeti városcímere. A két falkép későbbi alkotás: Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú a balról a második kép, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben. Kőszeg házai közül talán a legszebb oromzatdíszítésű a Sgraffitós ház (Jurisics tér).

Maga a sgraffitó szó annyit jelent, kaparni. A díszítési eljárás lényege, hogy a falra legalább két réteg vakolatot hordtak fel, amelyek közül a felső volt a világosabb, ebbe karcolták be a mintákat. Az épület oromfalában lévő kis szoborfülkében barokk Mária szobor látható, alatta a felirat Szent Pál rómaiakhoz írott leveléből származik: „Tehát nem azon múlik, aki erőlködik vagy aki törtet, hanem az Irgalmas Istenen 1668”. Szent Jakab templom (Öregtemplom, Jurisics tér): Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: az 1403-1407 között épült, majd többször megújított templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermekei emlékére. A déli hajó zárófalán 1937 óta láthatók a templommal egyidős faliképek: baloldalon Szent Kristóf nagyméretű képe, mellette felül a Három királyok vonulása, alul a Köpenyes Madonna. Az eredetileg protestáns templomnak épült Szent Imre templom a XIX. század végéig a város plébánia temploma volt. A templom főkapuja felett Szent Imre szobra látható, alatta a felirat „Szent Imre Magyarország hercege 1722”. A barokk főoltáron Szent Imre fogadalmát ábrázoló képet 1805-ben ifj. Dorfmeister István festette. A barokk padok feletti szószék copf stílusú. A sekrestye és a kápolna alatti nagyméretű kriptába 1671 és 1831 között a város legtekintélyesebb polgárait temették.

A 2006-ban felújított Fő teret szegélyező épületek késő barokk és klasszicista jegyeket mutatnak. Az Arany Strucc Szálloda már az 1590-es években fogadóként működött, a Szentháromság-szobor kronosztichonja utal a pestis által sújtott polgárok fogadalmára. A köztér nyugati részét az 1894-ben épült Jézus Szíve plébánia templom zárja le, amely az egykori Korona kávéház helyére épült 1892-1894-ben. A neogót stílusú, Kőszeg városképét meghatározó templom 57 m magas harangtornyából napjainkban is megszólal a toronyzene. Nagyon értékes a templom berendezése. Különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája.

Polgármesteri Hivatal: 94/562-510