Gyöngyösfalu

Írottkő Natúrpark

A település a 87-es főút mellett, a Gyöngyös patak mentén helyezkedik el, a lakosság létszáma jelenleg 1140 fő. A település múltja a 13. század közepéig vezethető vissza: a négy, egykor Esterházyak birtokához tartozó falu (Nagypöse, Kispöse, Ludad, Seregélyháza) közül az első kettőről tesz említést oklevél 1263-ban. A mai falu a fenti települések egyesítésével jött létre. A Nagypöse - Kispöse rész jobban megőrizte önállóságát, zárt faluképét. Központjában áll a Ludwig Schöne által épített római katolikus templom, melyről először 1507-bőllehet találni írásos emléket. A reformáció idején az evangélikusok kapták meg, majd 1677-től ismét a katolikusok vehették birtokba. 1698-ban már mint Szent Mihály templom szerepel a feljegyzésekben.   

A templom egészen 1904-ig a helyi egyházi élet központja, akkor azonban lebontották. Nem szűnt meg, mert még abban az évben új templom építésébe fogtak neoromán stílusban, 1905-ben szentelték Szent Márton emlékére. Ludad első okleveles említése 1386-ból való. A településrész hangsúlyos eleme az 1868-ban épült eklektikus jellegű templom. Ezen kívül érdekes építészeti együttest alkot a Petőfi Sándor utca néhány fésűs beépítésű, egytraktusú háza. Nagypöse és Kispöse 1928-ban Pöse néven, Ludad és Seregélyháza 1934-ben Gyöngyösludad néven egyesült. A jelenleg ismert Gyöngyösfalu e két egyesült település összefogásával jött létre 1936-ban. Település- és tűzoltóság történeti kiállítás (Kossuth L. u.1.): nyitva előzetes bejelentkezés alapján. Tel.: 94/568-084. Vad körtefa: mintegy 200 éves védett fa, mely monumentális ágaival és koronájával főként virágzáskor nyújt felejthetetlen élményt. Lukácsházán a Forma Vitrum üzem épülete mellett haladó aszfaltos úton annak kanyarulatáig, majd róla kanyarban induló földútra térve, azon tovább a Csömötei-hegy lábáig haladunk. Itt letéve gépkocsinkat, gyalogosan a bal oldali úton mintegy 100 méter megteltével elérjük az út mellett táblával jelzett fát. Nagypösei házi berkenyék: a fák érdekessége, hogy már a magyar természetvédelem úttörőjeként tisztelt Kaán Károly is megemlíti őket mint különleges méretű fákat az 1932-ben íródott Természetvédelmi és természeti emlékek című művében. A gyöngyösfalui (pösei) templomtól a Pösei-hegyre vezető földúton, a pincesor utolsó telkéig sétálva, bal oldalon, szépen gondozott magánterületen találjuk a fákat. A Holdfényliget – az Alpokalja kalandkertje a csendre, kikapcsolódásra, táborozásra, kultúrára, és a különleges sporttevékenységre vágyó embereknek, családoknak nyújt lehetőséget.

Polgármesteri Hivatal: 94/568-084